Későbbre halasztja a kormány a felsőoktatási intézmények integrálásával kapcsolatos átszervezéseket - írja az origo.hu. A cél a megtakarítás, ennek érdekében vonnák össze például a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi és Közgazdaságtudományi Karát a Budapesti Műszaki Egyetemmel (BME), amely Nádor József Egyetem néven működne tovább. A változtatások alapján többek között a BME Természettudományi Karát, illetve a Corvinus Társadalomtudományi Karát az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez csatolnák, illetve a gödöllői Szent István Egyetem agrárközpontként működne a Corvinus több kara és a Károly Róbert Főiskola bevonásával - olvasható a Heti Válaszban. Az intézmények számát 29-ről 14-re csökkentené a kormány.
Mégsem zárja le a nyár közepéig, hanem későbbre halasztja a kormány a felsőoktatási intézménystruktúra átszervezését. Az origo.hu információi szerint most azt vizsgálják, hogy a szakok ésszerűsítésével hogyan lehetne megtakarításokat elérni a felsőoktatásban. Az átszervezéshez ugyanis több idő szükséges: a szerkezeti átalakítások kidolgozását hatástanulmányokkal is alá kívánja támasztani a kormány.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kifejtette, hogy első körben inkább a szakok szétaprózódottságának és párhuzamosságainak megszüntetésével próbál megtakarításokat elérni a kormány. A magyar felsőoktatásban ugyanis nagyon sok a párhuzamos képzés, csak a fővárosban például tíz államilag támogatott kommunikáció szak működik, illetve sok szakegyetem indít olyan képzéseket, amelyek már léteznek hozzájuk közeli intézményekben. Államilag támogatott alkalmazott közgazdaságtan, és nemzetközi gazdálkodás szakokat indított például a BME is, miközben a Duna túl partján, a Corvinuson már korábban ezeken a szakokon tanultak a hallgatók.
A szerkezeti átalakítás okaként nevezik meg azt is, hogy túl sok az egyetemista az országban. A kormány 30 százalékban határozná meg a diplomások arányát a 30-34 éves korosztályban, miközben az EU 40 százalékot említ. Sok érv szól a diplomások nagy száma ellen, így a túlképzett munkába állók, vagy a családalapítás idejének kitolódása. Az oktatáspolitikusok a diploma mellett érvelnek, hiszen a felsőfokú oklevéllel rendelkezők még mindig könnyebben elhelyezkednek a munkaerőpiacon, és magasabb fizetést is kapnak. A költségtérítéses hallgatók folyamatos létszámcsökkenése is nehezíti a fenntartást, hiszen míg hat-hét éve a diákság fele fizetős képzésben tanult, jelenleg ez az egyetemisták negyedéről mondható el. Problémát jelent emellett a vidéki főiskolák válsága, bár sok helyen fejlettebb az infrastruktúra, mint a fővárosi intézményekben, mégis egyre kevesebb diák jelentkezik vidéki nagyvárosokba tanulni.
A jelenlegi 29 állami intézményből 14-et hozna létre a kormány. Az átalakítás a vidéki intézményekre is jelentősen kihat a Heti Válasz információi szerint: a veszprémi Pannon Egyetem például átvenné a Nyugat-magyarország Egyetem három karát - Bölcsészettudományi, Természettudományi, Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar -, az egri Eszterházy Károly Főiskola pedig a Miskolci Egyetem három karát fogadná be, az Állam- és Jogtudományi Kart, a Bölcsészettudományi Kart, a Comenius Főiskolai Kart, illetve ide csatlakozna még a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kara. A Pécsi Tudományegyetem alá tartozna a kaposvári felsőoktatási intézmény, illetve létrejönne a Dunamenti Főiskola a kecskeméti, a bajai, a dunaújvárosi és a szolnoki főiskolák, valamint a Pécsi Tudományegyetem Szekszárdon működő Illyés Gyula Főiskolai Kara bevonásával.
Újonnan létrehozandó intézmény lenne a Dunamenti Főiskola, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Nyugat-magyarországi Széchenyi Egyetem, és a Budapest Művészeti Egyetem. Előbbi a nevében szereplő két intézmény összevonásával jönne létre, utóbbi pedig a zene-, tánc-, képző-, és színművészeti képzést fogná össze. Azok az intézmények, amelyek kimaradnak az állami intézményeket közlő névsorból, magánintézménnyé alakulhatnak - írja a Heti Válasz.
(Forrás: origo.hu, Heti Válasz)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése